Máshonnan is vár még visszajelzést? Azaz hányan vagyunk még a ,,kalapban”?

Máshonnan is vár még visszajelzést?

Azaz hányan vagyunk még a ,,kalapban”?

Bizony egyre több HR-es teszi fel a kérdést az interjún könyörtelenül, s közben nagy meredt szemekkel néz Rád, hátha a metakommunikációd már azelőtt elárul, mielőtt kinyitnád a szádat.

De Te maradj higgadt! Csak annyit kell tenned, hogy elolvasod az alábbiakat, értelmezed a saját helyzetedre és már hátra is dőlhetsz, mert jól felkészült interjúalany lévén Téged már ezek után nem tudnak ezzel a kérdéssel csőbe húzni. (Persze azért csak szerényen!)

Na, de! Mit is válaszoljon erre az ember lánya/fia egy állásinterjún, ha versenyben szeretne maradni? Vagy ha éppen csak talonban szeretné tartani az aktuális álláslehetőséget, mert ,,jó lesz az átmenetileg, addig sem otthon lógatom a lábam!”?

Néhány éve még csak egyetlen helyes válasz létezett a fenti kérdésre: ,,Dehogy, ez a pozíció annyira nekem való, és annyira el tudnám magam itt képzelni, és nyugdíjas koromig itt szeretnék dolgozni!” . Vagy valami nagyon hasonló, amivel egyértelműen le lehetett kenyerezni az interjúztatót még akkor is, ha az ember valójában nem ezt gondolta. De hát ki mondja meg ,,face to face” a HR-esnek az első/második interjún, hogy igazából lehetne magasabb a bér, meg egy kicsivel több cafeteria is jól jönne? Akkor még az ember örült neki, ha talált munkát….még ha nem is teljesen olyat, ami maximálisan megfelelt az elvárásainak, vágyainak, de legalább volt állása.

Ma már más a helyzet, hisz’ napjainkban a munkáltatóknak igen csak ,,teperniük” kell, ha meg akarnak csípni egy jó munkaerőt.

Nos! Az állásinterjú során nyilván sikerült nagyvonalakban felmérned, hogy lenne-e kedved itt dolgozni, vagy legszívesebben már a 3. percben elmenekültél volna a helyszínről, de kulturált ember lévén, s mert a szüleid nem így neveltek, illedelmesen végighallgatod az ajánlatot.

Majd felteszik a nagy kérdést hogy vajon egyedül versengenek-e éppen a kegyeidért.

Állásinterjú - Máshonnan is vár még visszajelzést?

Teszi mindezt azért az illetékes kollegina (csak hogy értsd a lélektanát a dolognak), mert egyrészt valószínűleg a főnök/tulajdonos nyomja felülről, hogy nagyon kellene ember arra az üres pozícióra lehetőleg tegnapra, másrészt pedig fel akarja mérni, hogy mennyire kell Neked az aktuálisan megpályázott állás. Természetesen az is bőven benne van a pakliban, hogy informálódni szeretne afelől, hogy milyen gyorsan kell a pályázatodról dönteni.

Maradj őszinte, ez a legfontosabb, s ez a legkifizetődőbb! Felesleges taktikázni.

1.       Ha úgy érzed, hogy ez álmaid állása….

….akkor sem kell azonnal térdre borulni a HR-es előtt és ömlengve elmondani, hogy egész életedben erre a lehetőségre vártál, s természetesen csak erre az egy helyre pályáztál.

Könnyen hihetik majd azt, hogy túlzott lelkesedésed kétségbeesésedből fakad, miszerint lehet, hogy már hónapok óta próbálkozol állást találni sikertelenül, és kapva kapsz bármilyen lehetőségen. Azt mondják majd, hogy gyanús ez a nagy lendület. Vagy éppen azt, hogy amilyen lelkes vagy, biztos elvállalnád az állást (kis túlzással) fele annyi bérért is, mint amit eredetileg ehhez a pozícióhoz hozzárendeltek.

Szóval ne legyél saját magad ellensége, fogd vissza magad! (Azért nem kell átesni a ló túloldalára sem és jégkirálynőt játszani!)

Ez a legegyszerűbb eset, hisz’ csak valós tényeket kell közölnöd, ezért felesleges túljátszani!

Mondd el, hogy nincs másik cég, ahonnan visszajelzést vársz, mert pl. csak erre az egy pozícióra jelentkeztél eddig, ennek akartál először esélyt adni, mert a hirdetés (és a későbbi személyes találkozó/beszélgetés) alapján ez tűnt a leginkább megfelelőnek számodra.

Ha van is másik cég, akikkel tárgyalsz, viszont ragaszkodnál az aktuális lehetőséghez, akkor azt mondd! Természetesen finoman kidomborítva azokat a dolgokat, melyek miatt inkább őket preferálnád. Tedd mindezt úgy, hogy lehetőleg ne a többi versenyben lévő céghez hasonlítsd őket: ,,XY cégnél erre vagy arra nincs lehetőség”, ,,XY cégnél nem tetszett ez vagy az, de itt…”. Szóval emeld ki a pozitívumokat, melyek miatt valóban őket választanád a versenyben.

2.       Ha az állás nagyjából tetszene, de néhány dolog miatt még nem vagy teljesen biztos a dolgodban

Mondd el korrekten, ha van másik cég is, ahonnan visszajelzést vársz, hiszen nincs abban semmi rossz, ha az ember szeretné felmérni a lehetőségeit. Persze jelezd azért azt is, hogy még nincs semmi konkrétum, kezdeti szakaszban vagy a tárgyalásokat illetően a többi céggel is.

Egy jó HR-es ilyenkor kapva kap az alkalmon és úgyis rákérdez, hogy milyen szempontokat figyelembe véve fogsz dönteni, tehát minden bizonnyal lesz lehetőséged elmondani, hogy milyen apróbb változtatások szükségesek ahhoz, hogy biztosan őket válaszd.

Ebben az esetben is érdemes őszintének lenni, s minden sarkalatos pontra kitérni (persze csak finoman), mert simán elképzelhető, hogy annyira Téged akarnak az állásra, hogy rugalmasabbak, mint gondolnád. Csak ne tűnj követelőzőnek!

3.       Már most tudod, hogy nem fogod ezen a munkahelyen megtalálni a számításaid

Ha az állásinterjú során egyértelműen körvonalazódik számodra, hogy valami miatt semmiképpen sem szeretnél az adott cégnél, az adott pozícióban dolgozni, akkor udvariasan mondd el, hogy máshonnan is vársz visszajelzést (vagy éppen nem), de ezzel az állással kapcsolatban másra számítottál. (Tehát legyen világos mindenkinek, hogy ez a kérdés teljesen irreleváns, mert így sem, úgy sem náluk szeretnél lehorgonyozni.)

Teljesen felesleges bántón megnyilvánulni az általuk kínált lehetőséggel kapcsolatban, egyszerűen csak mondd meg, hogy mást keresel.

Összegezve tehát jobban jársz, ha a címben szereplő kérdésre őszintén válaszolsz, egy jó HR-es egyébként is jó eséllyel ki fogja szűrni, hogy igazat mondasz-e vagy kamuszagú a reakciód.

Plusz egy jó tanács: ne add elő, hogy mennyi és milyen nagynevű cégek kapkodnak utánad, pláne, ha nincs is így, mert ezzel a taktikával könnyen elriaszthatod a munkaadókat. Azt az érzést keltheted, hogy Téged nem könnyű megszerezni, így aztán előfordulhat, hogy ajánlattétel nélkül eltűnnek a képből.