Furcsa kérdések az állásinterjún

Furcsa kérdések az állásinterjún…vagy csak csőbe akarnak húzni?

Az állásinterjú a legfontosabb mérföldkő leendő munkahelyed megtalálásának rögös útján. Nem érdemes rástresszelni, hisz’ akkor nem feltétlen hozod a legjobb formád, de nem is szabad fél várról venni. 

Az interjún lehetőséged nyílik eladni magad, meggyőzni a HR-est, hogy igenis Te vagy a legmegfelelőbb az adott pozícióra (már ha tényleg ott szeretnél dolgozni), illetve szóban kibővítheted/megmagyarázhatod az önéletrajzod bizonyos (adekvát) részeit. 

Csakhogy ez nem mindig olyan egyszerű! Persze kis szerencsével kifoghatsz egy tündi-bündi, könnyen kenyérre kenhető interjúztatót, akivel kedélyesen elcsevegsz, de bőven benne van a pakliban, hogy egy ,,dörzsölt vén rókával” hoz össze a sors, aki már akkor olvas a gondolataidban és a testbeszédedből, amikor még szinte helyet sem foglaltál. 

Akárhogy is, érdemes felkészülni minden eshetőségre, s így a legfurcsább kérdésekre is. Furcsák vagy van mögöttük más is? Mindjárt meglátjuk!



1. Miért hagyta ott az előző munkahelyét?/Miért szeretne váltani.

Igazából nincs ebben semmi különös, egyszerűen csak kíváncsi a leendő munkáltatód, hogy miért jutottál arra a döntésre, hogy máshol szeretnéd folytatnia karriered. Ez a kérdés szinte mindig elhangzik. 

De azért ne legyünk naivak, próbáljunk meg mögé látni! Hol lehet a csapda?

Ez a kérdés, vagyis inkább a rá adott válasz nagyon sok mindent elárul rólunk. Nyilván egyértelmű mindenki számára, hogy nem kezdi el azonnal jó vastagon pocskondiázni az előző céget, ahol dolgozott, vagy a főnökét, kollégáit, fizetését, stb., mert az hihetetlenül unszimpatikus, mi pedig éppen jó benyomást szeretnénk tenni. Arról nem is beszélve, hogy a HR-es akaratlanul is arra fog asszociálni, hogy ha felvételt nyerünk és ,,elmúlik a szerelem” (vagy talán még azelőtt), ugyanígy fogjuk gyalázni azt a céget is, ahova éppen pályázunk. 

Próbáljunk meg diszkrétek maradni, kicsit finomítani a válaszunkon. Ha nagyon forr bennünk az indulat, mert az előző munkahelyen mondjuk jól átvágtak vagy megaláztak, akkor inkább válaszoljunk csak két, jól begyakorolt mondatban, nehogy akár egy olyan szó is elhagyja a szánkat, amiből aztán a HR-es messzemenő következtetéseket vonhat le. 

2. Meséljen magáról!

Ha nem lenne egyértelmű, nem feltétlen a méltán híres bélyeggyűjteményedre vagy szórakozási szokásaidra kíváncsi a HR-es, sokkal inkább arra, hogy hogyan kommunikálsz. Persze szót lehet ejteni a hobbidról, illetve az előző munkahelyeidről is, de lehetőleg ne kezdd el felmondani az önéletrajzod hisz’ valószínűleg azt már egyébként is átolvasták.

Beszélj inkább arról, hogy miért ezt a hivatást választottad, milyen tapasztalatokra tettél szert (vagy pályakezdőként mik az elképzeléseid), hova szeretnél eljutni a szakmában, milyen sikereket értél el,  stb. Keltsd fel az interjúztató érdeklődését, vagy ha az önéletrajzodban vannak ,,sötét foltok”, itt a lehetőség, hogy megmagyarázd. 

3. Ha állat lehetne, melyik állat lenne? Mi a kedvenc színe?...és egyéb nyalánkságok

Azt hihetnéd, hogy ezek a kérdések, vagy az ehhez hasonlók azért hangzanak el, mert valami nagyon komoly pszichológiai teszt, s erre aztán olyan frappáns választ kell adni, hogy csak na! Hát ki kell, hogy ábrándítsalak. Biztos le lehet vonni bizonyos következtetéseket a válaszból, elvégre valószínűleg egy szürke kisegér típusból, vagy akinek a kedvenc színe a bézs, sosem lesz komoly vezető, de ezek nem tudományosan alátámasztott tények, melyekre egy valamire való HR-es alapoz(hat). 

Valószínűbb, hogy a Veled szemben ülő interjúztató nem a legfelkészültebb fajtából van, esetleg kezdő, vagy köze nincs az egészhez csak leküldték a HR-es helyett, mert az éppen vagy lebetegedett, vagy közbejött neki valami. Veled viszont, ha már időt szakítottál rájuk, nem akartak kiszúrni, hát gyorsan találtak egy kollégát, aki beszélget Veled. Igazából több mentség nincs ezekre a kérdésekre. 

Azért próbálj meg komoly maradni és adj egy épkézláb választ, amibe nagy valószínűséggel nem lehet rosszat belegondolni, aztán haladjunk tovább!

4. Tervben van a családalapítás?

Na, ez az a téma, amit már ilyen formában nem nagyon kérdeznek meg. Vagy legalábbis nem ennyire direktbe. Manapság inkább a következőképpen hangzik: ,,Hol látja magát X év múlva?” vagy ,,Mit fog csinálni X év múlva?” és társai. 

Ha nagy szemekkel és széles vigyorral elkezded mondani, hogy 3 év múlva már szeretnél babázni vagy addigra iskolás lesz a kisfiad/kislányod, a HR-es lelki szemei előtt egyből lepörög, hogy hosszú távon nem fogsz náluk teljes gőzzel dolgozni a GYES, vagy magzatod gyümölcsének feltételezhető állandó betegeskedésének, iskolai szüneteinek köszönhetően. 

Persze ez az élet rendje, de érdemes inkább a szakmai elképzelésekről beszélni ilyenkor.

5. Tudja a jelenlegi munkáltatója, hogy állást keres?

Az őszinteség mindenek előtt! (Azért nem mindig ez a legjobb taktika.)

Ha azt válaszoljuk, hogy igen, korrekten játszunk és beavattuk a munkáltatónkat abba, hogy váltani készülünk, akkor az interjúztatóban felsejlik, hogy ,,Egy ilyen kiváló munkaerőt vajon miért nem próbál megtartani minden áron a munkaadója? Talán nem is olyan jó, mint ahogy most előadja magát.”. 

Érdemes tehát a választ kiegészíteni valami olyasmivel, hogy tudnak ugyan róla, a főnököd nagyon rendes volt, megértette, hogy új kihívásokra vágysz, amit a jelenlegi munkahelyeden nem tud számodra garantálni, így békésen váltok el egymástól. Ezzel két legyet ütsz egy csapásra, mivel a munkáltatódat is dicséred, illetve eloszlatod a HR-esben is azt a badarságot, hogy nem vagy elég jó. 

Ha fenti kérdésre a válaszunk nem, akkor sunyinak fognak tartani, aki nem nyílt lapokkal játszik, s ezt valószínűleg leendő munkaadónkkal is ugyanígy, szemrebbenés nélkül meg fogjuk tenni, ami nem vet ránk jó fényt. 

Ha valóban nem mondtuk el jelenlegi munkáltatónknak, hogy kifelé kacsintgatunk, de szeretnénk kicsit tompítani a rideg valóságot az interjúztató irányába, akkor üssük el az egészet valami olyasmivel, hogy csak pár napja keresgélsz és még nem volt alkalmad közölni ezt a főnökkel, de mindenképpen szeretnéd tudatni vele. S természetesen biztos vagy benne, hogy meg fogja érteni, mert a jelenlegi munkahelyeden már nem fejlődsz, szükséged van új feladatokra.




Remélhetőleg a fentiek nagy hasznodra válnak majd az interjúk során, de idővel úgyis rutinosabbá és dörzsöltebbé fogsz válni, s könnyebben átlátsz majd a szitán. 
A lényeg csupán annyi, hogy jól gondold meg, mit válaszolsz az ártatlannak tűnő kérdésekre!